Az utikonyvek nem sokat emlitenek a varosrol. Az egyetlen ok, amiert megis irnak rola, az a Harom Szoros, illetve a Gat; Yichang az ugrodeszka. Kulonosebb latnivalot nem ajanlanak a konyvek. Nekunk megis talan az itt toltott andalgo nap volt az egyik legszebb napunk.
Mikor megerketunk Yichanga, ereztuk, hogy itt valami mas. Vegre ujra lattuk a kek eget, a felhoket es elvezhettuk a napsutest. Shanghajban es Wuhanban vegig szurkes, kodos volt az eg.
Yichang merete miatt is idealis varos arra, hogy belelathassunk az atlag kinaiak hetkoznapjaiba.
Andalogtunk a hatizsakukkal keresztbe-kasul a varosban. A vegcel a kikoto volt, de mivel ugyis hetvege volt, nem siettunk. Igyekeztunk a leheto legjobban magunkeva tenni a hely nyujtotta elvezeteket: neztuk a parkban jatszo gyerekeket, figyeltuk a csaladokat, uton-utfelen kostolgattuk a helyi eteleket es italokat. Igazi gasztronomiai elvezet volt ez a nap (is). Mindezidaig egyebkent szinte csak az utcan arult eteleket es a legautentikusabb, azaz a helyi emberek altal latogatott kifozdekben ettunk; semmi gondunk nem volt!
Vegigsetaltunk a zoldsegpiacon, behivattuk magunkat egy helyi gyapotfeldolgozo csaladi "uzembe". Vegul a Jangce partjan nezegettuk a kavicsokat gujtogeto embereket, es a vonulo hajokat es uszalyokat. Csodalatos nap volt!
Mint eddig mindig, valahogy a most is idoben voltunk a megfelelo helyen. Delutan 3-ra ertunk a kikotohoz, 16:30-kor indult a jaratunk a Jangce hajoutra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése