A hegy kiemelkedik a kornyekol, igazi tropusi eghajlata van: palmafak, bananfak, kulonbozo pafranyok, bambusz es hangos csiviteles a lombkoronakbol. Az eget es a kozeli-tavoli hegyeket alig latni a paras levego miatt. Minden kodosnek, felhokbe burkolodzottnak tunik. Misztikus a taj. Igy andalogtunk egy darabig, ameddig jolesett; kozben szivelyes kocsisok kinalgattak nekunk fuvart.
Epp idoben ertunk vissza a kiindulopontra: alighogy kijottunk a par evvel ezelotti foldrenges utan legszebb allapotban megmaradt taoista templomnol, eleredt az eso; de addigra mar a buszon ultunk. A hegyet elhagyva az eso is elallt.
A helyiek jo szokasat kovetve a napot finom vacsoraval es mogyoros, dios szojatejjel zartuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése